-Rendben. Mielőtt elkezdjük az edzést, gyertek ide. Szeretnék valamit mesélni nektek. Kering egy legenda egy hihetetlen mutatványról. A neve Angyaltánc. Lehet, hogy valaki már hallott róla. Erről a mutatványról nehéz információt szerezni, mert még soha senki nem hajtotta végre. Ezt a manővert, pontosabban táncot csak egy olyan ember hajthatja végre, akinek angyali szíve van és képes másokból is kihozni az angyalt. Az Angyal nem vágyik csatákra, háborúra és ellenségeskedésre. Békére vágyik és nyugalomra. Ez pedig előcsalja belőle az angyalt. Bár azt csak egy démon teheti meg. Egy olyan démon, akire az angyal felnéz, aki arra sarkalja, hogy egyre jobb és jobb legyen.

Serikio figyelmesen hallgatta mestere szavait, amikor kibújt belőle egy kérdés.

-Ön tudja miből áll a tánc?

-Nem Serikio, nem tudom.

Ser csalódott. Nagyon felcsigázta ez a tánc. Tudni akarta, hogy miből áll. Ekkor eszébe jutott valami.

-Én azt hallottam, hogy ennek a mutatványnak a végrehajtója képes a többi szereplőből is átlagos nézőt csinálni. Meg azt is, hogy az angyali szív igazából egy emlék.

-Lehetséges. Ezeket hol hallottad?

-A Melido színpadnál. A partnerem mesélt róla, mert ez a tánc a húga rögeszméje.

-Akkor talán beszélhetnél vele, hátha ő tudja miből is áll pontosan ez a tánc. Én idáig csak a próbálkozását láttam. Az első elemét láttam, persze nem volt az igazi. Nyomába sem ért annak, amit hallottam. Na! Irány edzeni. Serikio ma te kezdesz a trapézon. Tudom egy kicsit furcsa. Most öt trapéz van. Menni fog? Azt szeretném, ha mindegyiket használnád.

-Rendben. Meglesz.

Serikio az ugróasztalról a legalacsonyabb trapézra ugrott. Majd feldobta magát a következő trapézra. Az utolsó előtti trapézról az egyik keze lecsúszott. Nem volt alatta háló. Ha leesik akár meg is hallhat. Minden szem rászegeződött. Ekkor gondolt egyet, és egy kézzel elkezdett lengeni, majd elengedte. Szállt a levegőben felfelé, akár egy Angyal. Ez volt a híres Angyaltánc első eleme. Ser elkapta a felső trapézt majd felállt rá. Aztán dobott egy hátast és fél szaltóval elkapta a következő trapézt. A mozdulatai hibátlanok voltak. A következő trapézra csavart ugrással érkezett. Majd onnét olyan magasat dobott önmagán, hogy elérte a felső trapézt állva. Csak ekkor vette észre, hogy mindenki őt figyeli még mindig. Serikio lejött a földre. Ekkor az edzője lépett elé.

-Tanár Úr miért néz ilyen komoran?

-Serikio tudod, hogy mit tettél?

-Persze. Gyakoroltam.

-Te ennél sokkal többet tettél. Előadtál. És nem is akármit.

-Ezt meg, hogy érti?

-Serikio. Te végrehajtottál pár elemet az Angyaltáncból. Tisztában vagy azzal, hogy mit jelent ez?

-Nem.

-Azt, hogy te vagy a kiválasztott. Akiből a legnagyobb sztár lesz. Aki a csaták nélküli színpadra vágyik. Ez az álmod. Igaz?

-Igaz. A csaták nélküli színpad. Ahová az emberek szórakozni járnak. Ahol nem látnak értelemetlen csatákat. Ahol mindenki élvezi azt, hogy felléphet. Ez az álmom.

-Ugye tudod, hogy sokat kívánsz és lehetetlen az, amit akarsz.

-Tudom, hogy mások így gondolják. De én hiszek abban, hogy van ilyen. Otthagytam a Melido színpadot, mert rájöttem, hogy csak itt vagyok képes sztárrá válni. Ebben a városban. Hiszen itt lettem világbajnok a műkorcsolyában is. Az Angyalnak itt kell először felszállnia. Mert ez a város megérdemli a dicsőséget. És én akarok lenni a büszkesége.

-Biztos vagy benne? Nehéz, sőt szerintem járhatatlan utat választasz.

-Már pedig járható. Nehezen, de járható. És én végig fogok rajta menni.

-Ha így gondolod. Én támogatlak. Készülj fel! Megkezdjük a felkészülést a szereplésedre.

-Értettem!

-Először is az erőnléteden javítunk. Ez az első lépés. Amíg nem jössz rá a tánc titkára, nem tudunk tovább haladni.

-Nocsak milyen későn tér haza valaki.

-Maresuke.

-Na! Semmi durva megjegyzés? Min mosolyogsz?

-Semmin. Mond csak! Ha én lennék a világ legnagyobb artistája, akkor is…

-Akkor sem változnának az érzéseim irántad. Még ha egy beképzelt tyúk is leszel, akkor sem fogok kiszeretni belőled. A szívem örökre a tiéd.

Ser hangosan felkacagott.

-Őrült vagy!

-Te teszel őrültté. Rám ragadt a te őrültséget.

-Ha-ha-ha!

-Naaaa! Ne légy már ilyen szkeptikus. Csak vicceltem.

-Én is így gondoltam. Fáradt vagyok, úgyhogy megyek aludni.

-Neház napod volt?

-Kicsit. Fárasztó volt az edzés.

-Akkor menj és pihenj. Holnap találkozunk a suliban. Jó éjt.

-Jó éjt.

Serikio egy puszit nyomott Tai arcára és berohant a házba.

Ser edzőjének az irodájában…

-Mel? Itt Yana. A kedvenc artistánkról van szó. Ma hihetetlen dolgot tett. Képzeld…

Másnap a Melido színpadon…

-Hogy mi? Serikio Takashi az Angyaltáncot gyakorolja?

Miu, a színpad új sztárja fel volt háborodva.

”-Nem lehet ennyire jó, hogy ezt megpróbálja. Pedig az edzője a világ egyik legjobb tehetségkutatója és edzője.” Ha az a lány megtanulja és megpróbálja végrehajtani, akkor én is!

-Rossz a hozzáállásod Miu. Serikio nem úgy gondolkodik, mint te. Ő nem megpróbálja, ő végrehajtja.

”-Mi? A főnök jobban bízik abban a libában, mint bennem?”

-A hír futótűzként fog terjedni. Miu, ha harcba akarsz vele szállni, most azonnal el kell kezdeni az edzést. Ser már reggel óta gyakorol. Beszéltem az edzőjével.

-Rendben! Akkor én is megtanulom és végrehajtom. Az a liba nem lehet jobb nálam. Én vagyok a világ igazi sztárja.

-De tudod, hogy mi kell ehhez? Még Serikio sem tudja, így az ugróasztalon és a trapézokon edzi az erőnlétét.

-Michael!

-Beszéltem vele. Ő sem tudja még a titkot…

-Akkor én rájövök! Méghozzá előbb, mint ő és legyőzöm azt a japán csitrit! Én leszek a sztár!